Hogyan készült az első szám?
Az első verzió szerint a kiadvány A5-ös méretű, száznegyvennégy oldal terjedelmű lett volna.
Nyomdakészre lett szerkesztve ebben a formájában, de a nyomdász bemutatta egy modellen, hogyan is nézne ki egy ilyen terjedelmes irkafűzött anyag. Középen, a hajtásnál akkora hézag lett volna, hogy ott egy egércsalád vígan berendezheti a nappaliját.
Először abból a változatból mutatom meg néhány oldalpár képét:
Az első verzió szerint a kiadvány A5-ös méretű, száznegyvennégy oldal terjedelmű lett volna.
Nyomdakészre lett szerkesztve ebben a formájában, de a nyomdász bemutatta egy modellen, hogyan is nézne ki egy ilyen terjedelmes irkafűzött anyag. Középen, a hajtásnál akkora hézag lett volna, hogy ott egy egércsalád vígan berendezheti a nappaliját.
Először abból a változatból mutatom meg néhány oldalpár képét:
Nekem ez utóbbi (a "Pályaválasztási Tanácsadó" ezen külalakja) még jobban is tetszik, mint ami végül lett.
***
Ebben az első verziójú magazinban még volt olyan illusztráció is, ami végül a nagy alakúba (tördelési okokból) be sem került. Íme:
Azután átszerkesztésre került az egész, mert már csak fele akkora terjedelmű, viszont A4-es méretű lehetett.
Ebből a verzióból is mutatok:
Na ettől a változattól kapott sikítófrászt a nyomda! A tipográfiai megoldások egymást űberelték bénaságban.
A rengeteg félkövér betű kiütötte volna szegény olvasóink szemét, míg máshol szép szürkeárnyalatos hátterek okoztak volna a nyomdásznak fejfájást, mivel azokat színekre kellett volna bontania. Azzal a költséggel akár színes is lehetett volna a belív.
Újra át lett szerkesztve tehát.
A nyomdának büszkén el is küldtem, az meg visszatelefonált, hogy miért kevesebb kettő oldallal a hetvenhat oldalasnak megrendelt magazin belíve?
Addig matekoztam, amíg kettő oldallal kevesebb lett a szerkesztés, a nyomdáig pedig senkinek fel sem tűnt. Beletettük utolsó két oldalnak Soli El kalandjainak első részét, így meglett a hetvenhat. Szerencse, hogy irodalomban utazunk, nem természettudományban...
...és még az is mókás volt, hogy amikor az első mennyiséget a személyautómmal beszállítottam a Lapker Zrt raktárába, egy telefonáló csaj a buszmegálló takarásából simán lelépett elém a külvárosi járdáról a láthatatlanná kopott zebrára, és megvetően pillantott rám, amint fékezés közben ezer MEZTELEN ÜGYNÖK zúdult a nyakamba. Gondoltam is rá, hogy az "Ezer ördög és pokol" szitkot át kell konvertálnom majd ezek szerint.
