Az
Ön belépési neve Vendég
·
Csoport "Vendégek"Üdvözöllek,
Vendég
· RSS
2024.Ápr.26, 14:25
Nyitólap
» 2011 » Május » 16 » Miért szomorkodunk a világ titkos vezetőinek sorsa felett?
00:18
Miért szomorkodunk a világ titkos vezetőinek sorsa felett?
Azoknak a kivételes helyzetű embereknek akik
a világot irányítják, bármelyik összeesküvés elmélet alapján, első
számú leckéjük lehet, hogy az emberséget megtanulják háttérbe szorítani
a saját érzelmi világukban. Vagy lehet, hogy teljesen ki is ölik
belőlük az ilyesmit mestereik. Mint egyes tradicionális kung-fu
iskolában, ahol a tanítvány kézfejéből hőkezeléssel kiirtják az érző
idegeket, úgy pusztítják el mentális technikákkal ezen szegény
szabadkőműves (vagy Rotschield, vagy amerikai elnök testébe
fészkelődött idegen, stb) elméjéből és szívéből a humánumot.
Teljesen felesleges döntésekre kényszerítené a világ igazi vezetőit ez
a csökevény, mármint az emberség. Például nem tudnának népek
éhezésével, polgárháborúkkal, vagy diktátorok általi elnyomásával
nyugodtan operálni. A választóik személyes elégedetlenségét, azt még a
sima politikai vezetők is letojják (hatalomra kerülésük után), de
azokat legalább a közvetlen környezetük, városuk, kormányuk hangulata
és jó, vagy rossz érzései befolyásolják.
Ha jól emlékszem még Hari Seldon statisztikai tudománya, a
pszichohistória is csak a tömegek érzéseivel és reakcióival számol.
Abban is szerepet kap a különböző korokban a tömegek élére kerülő
vezetőknek a személyisége, mint matematikai képlet, de az sem
foglalkozik a kovácspisták lelkiállapotával.
Nem szeretnék a világ titkos vezetője lenni, mert mit is kapnék cserébe
az elhagyott emberségemért? Lóvét? Azt jólelkűként is kaszálhatok.
Szeretetet? Azt biztos nem, mert azt adni kell, hogy kapjunk, márpedig
aki mások szenvedéseivel operál, az nem sok szeretetet tud osztani.
Presztizst? De hát elő sem léphet a kamerák elé, hogy az arcát adja,
mert hát ő "titkos vezető".
Akkor miért csinálja? Inkább ez olyan taposó malom lehet, mint amilyent
a Terézanyák és a spirituális tanítók is taposnak, amiben nincs idő
megpihenni, mert az eredeti cél hajtja az embert.
Ebben a viszonylatban máris elégedett vagyok jelenlegi sorsommal, mert
engem szeretnek sokan, és az én lelki kezem sincs megkötve, dobálhatok
mentális virágokat kedvem szerint. Ez kicsit cinikusnak tűnik, de ebből
látszik, hogy hangulatom szerint, akár cinikus is lehetek, és a világ
titkos vezetői ezt sem engedhetik meg maguknak (legalábbis remélem)...
