Elkísértem minap a páromat a csilli-villi Bel-budai kozmetikai szalonba, ahol valamilyen megfontolásból egy KiKicsoda magyar kiadás pihent a váróban az asztalon. Ez egy drága könyv, meg engem nagyon nem is foglalkoztat a közélet (max a saját közegem élte), ezért még a kezemben nem tartottam ilyet.
Az első ötletem az volt, hogy átlapozom, és akinél megállok, az érdekes emberként fogja olvastatni magát. Mindjárt bele is ütköztem az "A" betűnél néhány akadémikusba. Aztán Ábel Anitába. El is olvastam, hogy sorozatszereplő, meg hogy műsorvezető.
Második ötletként a saját vezetéknevemre kerestem rá. Semmi. (Pedig van egy-két ismert rokonom...)
Akkor a harmadik önjavaslat szerint megnéztem Nemere Istvánt. Nincs benne!
Nem lapozgattam tovább, mert bár első kézbevételkor megtudtam az előszavából, hogy harmincötezer közéleti személy lakik benne, nem volt kedvem újabb ellenpárokat képezni a könyvben lakók, és a kint rekedtek között. Mondjuk még felállíthattam volna ilyen voszonylatokat, hogy: " Stohl Buci kontra Fazekas Attila, de nem tettem.
Mert nem azért készült az kiadvány, hogy bárki is bosszankodjon, csak én valamiért ezeket láttam meg benne. Igaz, hogy ez meg a sok kiváló osztályvezető főorvossal, meg akadémiai levelező taggal (ezek vannak a könyvben tömegesen)szemben igazságtalan, mert ők nyilván nem azért tanultak, dolgoztak, kutattak, meg közéletiskedtek egész életükben, hogy benne legyenek, őket csak beszerkesztették.
Hát, nem ez lett a kedvenc könyvem...
Csatolások:
|
